Bár a kihívásnak vége, a minimál gardrób megmarad, és nem rohanok a boltokba, hogy vegyek magamnak egy rakás új ruhát.
A kihívás
Azok kedvéért, akik nem olvasták a korábbi bejegyzéseimet összefoglalom, hogy miről szólt ez a 3 hónap. Tavaly október elején csatlakoztam a Project333 elnevezésű kezdeményezéshez, aminek röviden az a lényege, hogy olyan minimál gardróbot kell kialakítani, ami mindössze 33 (vagy kevesebb) darabból áll. És ebben a ruhákon kívül benne vannak a cipők, a kiegészítők, a táskák, ékszerek vagy kalapok is. Három hónapig csak ebből a készletből öltözködhetek. Könnyebbség, hogy a fehérnemű, az otthoni ruházat, a pizsama, a sportfelszerelés és a jegygyűrű nem számít bele ebbe a picike gardróbba.
A kihívás jelmondatát valahogy úgy tudnám magyarra fordítani, hogy légy több a kevesebb által! A projekt 2010-ben indult, és a kitalálója, Courtney akkor még nem sejtette, hogy mekkora nemzetközi szerveződéssé fog válni ötlete. Fontos megjegyeznem, hogy mindez nem a szenvedésről szól! Nem arról volt szó, hogy szívattam magam pár hónapig (az ünnepi leárazások idején nyugodtan nevezhetjük szívatásnak 🙂 ), majd utána megveregettem a saját vállamat, amiért ezt is kibírtam és megjutalmaztam magam pár új ruhával. Itt az a lényeg, hogy egy olyan gardróbot állítottam össze, ami életképes és működő.
A minimál gardrób
A minimál gardrób tehát olyan, amiben minden hasznos, minden funkcionális és jó érzés viselni. Tudatos, nem pazarló. A kezdetekkor arra figyeltem, hogy legyen benne laza ruha a játszóterezéshez, csinos ruha a rendezvényekre, kényelmes ruha a munkához és így tovább. Ha jól van összeválogatva, akkor szinte minden passzol mindennel és mivel kevesebb a ruhám, így megengedhetem azt, hogy ezek jó minőségűek legyenek. A minimál gardrób tulajdonosok kevesebbet vásárolnak, kevesebbet fogyasztanak,kevesebb idejük megy el a vásárlásra és arra, hogy a szekrény előtt állva reggel mégis azt mondják, hogy nincs egy rongyuk se, amit felvehetnek…
Az eredmény
Nehézségek
Nem a legszerencsésebb évszakváltás idején nekifutni a gardrób minimalizálásának. Az őszből tél lett és ezáltal kicsit változtak az öltözködési igényeim. Erre valamennyire fel voltam készülve, például tudtam, hogy az őszi kabátot majd télire cserélem és ez egyáltalán nem gond a kihívás értelme szempontjából. Arra azonban nem készültem fel, hogy néhány előre kiválogatott ruha és cipő totál funkciótlan lesz a tél során, vásárolni azonban nem lesz kedvem 🙂
Így például a kiválasztott sportcipőt mindössze két hétig hordtam a három hónap alatt, ruhákat, szoknyákat pedig egyszer sem vettem fel. Ezzel szemben igencsak kevésnek bizonyult a réteges öltözködéshez szükséges trikó és meleg pulóver.
Meglepett, hogy mennyire gyorsan elhasználódnak a ruhák a rendszeres viseléstől és mosástól. Volt néhány basic pólóm a H&M-ből, amik a három hónap végére egytől egyig mehettek a kukába. Soha többé nem veszek ilyeneket. Ha már a márkáknál tartunk, akkor a plázákban megtalálható boltok közül ár-érték arányban nekem leginkább a Promod és a Camaieu vált be, de a Tatuum-ot is megszerettem. Amúgy pedig maradnak a turkálók.
Ebből már kitalálhattátok, hogy vásároltam a 3 hónap alatt, de másképp mint korábban. Alapvetően csak olyan dolgokat vettem, amire szükség van, például szétszakadt a kedvenc (és egyetlen) farmernadrágom, úgyhogy vettem egy másikat. Ezen kívül két alkalommal vettem valamit csak azért, mert jobb kedvem lett tőle, hiszen nőből vagyok… Az egyik egy kalap volt, a másik pedig egy felső, ami le volt árazva és nagyon megtetszett. Viszont annak fényében, hogy mennyi pólót kellett ronggyá minősítenem, valójában ez még kevés is.
Pozitívumok
Ha egy szóban kéne összefoglalnom az elmúlt három hónap élményeit, akkor azt mondanám, hogy felszabadító. A szekrényemben rend uralkodik, minden teljesen átlátható. Bármit húzok elő, azt jó viselni. Csak olyan holmik között válogatok, amiket szívesen felveszek és nem kerül a kezembe olyan ruhadarab, amit majd felveszek, ha esküvőre megyek meg majd ha kirándulunk, ez a kinyúlt pulcsi pedig jó lesz fát vágni… Ismerős? 🙂
Nem csak a gardrób szempontjából felszabadító, hanem megszűnt a vásárlásfüggőségem is. Korábban, amint megérkezett a fizetésem, vennem kellett magamnak valamit, olykor azon kaptam magam, hogy azért akarok venni valamit, mert csak. Rendkívül jó érzés volt úgy végigmenni a boltok között, hogy a hívogató (és sokszor csalóka) akciós felhívások engem nem érintenek, hiszen nekem nincs szükségem semmire. Hozzátartozik a történethez, hogy a vidáman töltött első hetek után következett egy nehezebb időszak, amikor ráült a kisördög a vállamra és azt súgta, hogy vásároljak ruhákat. Ekkor tényleg uralkodnom kellett magamon, hogy ne engedjek ennek, és akár egy leszokási folyamatban, ez is elmúlt és minden visszaállt a normális kerékvágásba.
Egy szó mint száz, voltak hullámvölgyek ebben a három hónapban, de azt hiszem, hogy az ésszerűség határain belül maradtam, és maradok is a jövőben. 33 darab többre elég mint elsőre gondolnánk. Bár divatblogger így már biztosan nem leszek, de csinos és elégedett igen 🙂
fotó: Noanire.com
9 hozzászólás
Szia Andi, nagyon vártam ezt a beszámolót ugyanis nekem az egyik legtanulságosabb és legnehezebb kihívás még a mai napig is a fogyókúra után. Köszönöm neked az új szemléletet és külön gratulálok a sikeredhez. Igazából emiatt csatlakoztam hozzád, ezzel a projekttel keltetted fel az érdeklődésem a blogod iránt, amit azóta is hűen követek.Az én sikerem még várat magára, nem adom fel de tökéletesítésre szorul. Nem húztam meg a határt a 33 db.-nál, nálam 40 lett. Azonban a válogatásnál csináltam egy másik kupacot, amit eltettem egy dobozba és mikor jöttek a nehéz percek (a meguntam történet vagy éppen a mosás miatt elnyúlt-fakult szindróma), akkor cseréltem. Nem tudtam szabadulni a vásárlási láztól, az örök kompenzálástól, maradjunk annyiba, hogy csak csökkentettem jóval az alkalmak számát vagy elmentem, próbáltam és nem vettem semmit. Hogyan lehet ezt legyőzni?-mert nekem a kis ördögöket nem sokszor sikerült lebeszélnem, pedig ezt meg kell valósítanom a jövőben. A fast fashion problémák nálam is jelentkeztek, így most tényleg megkérdezem, segítség: hol lehet tartós, nem tucat és különleges darabokat beszerezni? Egyszerűen annyira tetszik ez a projekt, hogy a legjobbat szeretném kihozni belőle.
Szia! Közben Facebookon válaszoltam neked 🙂
Nagyon jó volt a posztodat olvasni. Én épp most állok minden idők legnagyobb kiselejtezése előtt, és hát döbbenet mennyiségű ruhát kell átnyálazni és dönteni a sorsukról. Be kell lássam, hogy a korábbi gardróbom (mind méret beli növekedésem a szülés után, mind a megváltozott életstílus miatt) már nem állja meg a helyét. Esetleg azt egyfajta segítségképpen megosztanád velem, hogy miből mennyit válogattál be a minimál gardróbodba, hogy életképes legyen a dolog?
Szia! Ennek örülök 🙂 Ebben a korábbi bejegyzésben írtam egy listát, lényegében ez maradt végig: http://maison.blog.hu/2016/10/12/project_764
[…] Maison Andi kihívása az első pillanattól fogva érdekesnek tűnt, és nagyon kíváncsi voltam a […]
[…] ami szerint 3 hónapig csak 33 ruhadarabból öltözködhetek (beleértve a cipőket is). Olvashattátok a blogon, hogy sikerült és nagyon élveztem ezt a […]
Szia Andi, volt már olyan, hogy kiselejteztél valamit, amit kesöbb megbántál? És ha igen, mivel “vigasztaltad” magad, ill. hogy léptél tú rajta? 🙂
Szia! Megmondom őszintén, nem jut ilyen az eszembe 🙂 Kisebb dolognál volt olyan, hogy azt hittem megvan még a konyhában az a valami, kerestem és rájöttem, hogy már eladtam egyszer. Nem volt gáz, megoldottam máshogy. De simán benne van a pakliban, hogy amiről most azt gondolom, hogy nem kell, 2 év múlva jól jönne. Ilyenkor vagy más használok, vagy kölcsönkérek vagy ha nagyon muszáj, akkor megveszem újra és elkönyvelem tanulópénznek 🙂
[…] rajtam és jól kombinálhatóak egymással. A kezdeti lelkesedés és sikerélmények után (amiről itt is meséltem), mostanra szétcsúszott a ruhatáram, zavarossá vált és egyáltalán nem éreztem jól magam […]