Sokszor hallom, hogy a rutin megteremtése azért fontos, hogy a szokásaink révén könnyebb legyen az életünk. De mi van akkor, ha szeretném a dolgokat máshogy csinálni? Ha fejlődni akarok és olyan kihívások elé állítani magam, amikről korábban nem hittem, hogy lehetséges? A kulcs ekkor is a szokásokban van.
Mitől otthonos az otthon? Nem attól, hogy benne alszunk. Nem is attól, hogy szép és stílusos bútorokat vásárolunk bele.
Ritkán beszélek róla, pedig a sminkelési szokásaim óriási változásokon mentek keresztül az elmúlt években. Talán elsőre olyan bugyutának tűnik a téma, pedig a nők jelentős része használ sminket.
A szülői lét egy alapvető jelensége az, hogy a gyerek mindent nagyon hamar kinő. Igyekszem ehhez minél tudatosabban állni és amit lehet, azt inkább használtan vesszük meg. A bútorok azonban más tészta. Megszakad a szívem, amikor látom, hogy pár év alatt hogy leamortizálódnak és más gyerek számára szinte már használhatatlanná válnak. A KIDOZIA név egy családi vállalkozást takar, ahol szívvel lélekkel, hosszútávra készülnek a fabútorok (és hamarosan a játékok is) a kicsiknek. Sőt, a nagyoknak is, de erről már a vállalkozás egyik alapítója, Reviczki Enikő mesél.
Egy új rovatot indítok útjára, aminek a középpontjában ti, az olvasók álltok. Úgy gondolom, hogy én nem véleményvezér (influencer) vagyok, hanem egy közösség tagja, csak épp nálam van egy hangosbeszélő is. És ezen a hangosbeszélőn keresztül szeretnék időről időre bemutatni olyan embereket, akiknek az életük valamely területén már sikerült a kacatmentesítés, a minimalizmus vagy épp a környezettudatosság. Ünnepeljük a sikereinket és osszuk meg egymással, hiszen mindenkinek van egy története!
Több, mint egy éve váltottam természetes alapanyagú krémdezodorra, de még mindig nem találtam meg a hosszú távon is megfelelőt. Talán a mostani lesz az, amit két hete tesztelek és maximálisan elégedett vagyok vele. Ennek apropóján összeszedtem, hogy eddig milyen tapasztalataim vannak a krémdezodorokkal.
A ruhásszekrény szinte minden ember életében egyfajta mumus. Főleg, ha az ember történetesen nő és szeret öltözködni. Vagy legalábbis hozzám hasonlóan rendületlenül próbálkozik a stílusos öltözködés kialakításával és a végeredmény az, hogy a gardrób tele van soha vagy alig használt ruhákkal. Amikor néhány éve először futottam neki a ruhatáram minimalizálásának, akkora pozitív élmény ért, hogy azonnal nekifogtam a lakás többi részének kacatmentesítéséhez.
Azt talán senkinek sem kell magyaráznom, hogy miért jobb az, ha nem fuldoklunk a játékokban, hanem csak azok vannak elől, amikkel valóban játszik a gyerek. Sokkal nyugodtabb teret és fókuszáltabb tevékenységet lehet így teremteni a számára. Amitől persze a szülők is jól érzik magukat.
Nagyon régóta tartozom már ezzel a bejegyzéssel, rengetegen kértétek, de csak mostanra laktuk be annyira a konyhát, hogy érdemesnek tartottam beszámolni róla.
Talán már veletek is megtörtént, hogy pörgetitek az Instagramot és a sok egyforma poszt közben egyszercsak megakadtok valahol. Én legutóbb egy táska fotóján, ami annyira más volt, mint a többi… Olyan békés, harmonikus hangulatot árasztott, hogy azonnal kíváncsi lettem, ki készítette. Kis-Baraksó Alexandra a Manera studio megálmodója, aki egy valóban egyedi és környezettudatos márkát hozott létre, amire érdemes odafigyelni, mert jobbnál jobb ökotudatos ötletekkel áll elő a táskatervezés során.
Olvassátok el a vele készült interjút és csodáljátok meg a fotókat!