Tag

slow living

5 lépés, amivel csökkentettem a digitális túlterhelést

Állandó küzdelmet folytatok a digitális világgal, amit imádok és utálok egyszerre. Egyrészt az internet a munkaeszközöm, nélkülözhetetlen az életemből. Másrészt szenvedélyem is, nagyon szeretem tartani a kapcsolatot a blogom olvasóival, új inspirációkat találni vagy csetelni a barátaimmal, családommal. Ugyanakkor néha megőrjít, főleg amikor például a kádban relaxálva azon kapom magam, hogy egy jó könyv elolvasása helyett zombiként pörgetem az Insta feedet 25 perce. Semmi értelme.

Tavaly tavasszal kísérleti jelleggel 24 órára megvontam magamtól az iPhone-om, erről itt olvashattatok. Ez valóban csak egy kísérletnek volt jó, picit kipróbálni, hogy mennyit bírok, mert hosszabb távon nincs hatása.

Azóta sokkal megfontoltabb lépéseket tettem annak érdekében, hogy ésszerűen tudjam használni az okostelefont és esélyt adjak magamnak a digitális élményektől mentes időszakokra.

1. Reggel ébredés után fél óráig nem nézek rá a telefonomra

Biztos nem vagyok egyedül azzal, hogy reggel ébredés után az első gondolatom az, hogy megnézzem a telefonon, mi történt a világban, amíg aludtam. Ez egy olyan szokás, amivel le kell számolni! Nagyon kiegyensúlyozatlanná teszi a reggelt, úgyhogy igyekszem addig húzni az időt, ameddig csak lehet. Ébredés után felkapcsolom itthon a fényeket, kimegyek a konyhába, készítek Dávidnak egy kakaót, felteszem forrni a vizet a kávémhoz. Aztán amíg a kávé elkészül, addig beszélgetünk, nézünk ki az ablakon, játszunk vagy hasonló. Ezután jöhet a kávé és elkezdem átgondolni a napom. Megnézem a naptáram, listát írok és szép lassan magamhoz térek.

2. Kikövettem az érdektelen és nem inspiráló oldalakat, csoportokat

Az a helyzet, hogy túl könnyen jut el oda az ember, hogy a Facebookon vagy az Instagramon olyan tartalmak árasztják el a hírfolyamát, ami valójában nem ad hozzá az életéhez. Folyamatosan felülvizsgálom azt, hogy milyen oldalakat, csoportokat követek, és ha valami már hosszabb ideje nem posztolt olyan dolgot, ami hasznos, szórakoztató vagy inspiráló lenne a számomra, azt egyszerűen kikövetem. Ez nem azt jelenti, hogy rossz, amit csinálnak, hanem nem nekem szólnak és túl sok felesleges információt adnak, így csendesítem a zajt.

3. Elalvás előtt fél órával már nem nyomkodom a telefonom

Az a típus vagyok, aki képtelen azonnal elaludni, ahogy lefekszik az ágyba. Mindig pörög az agyam még, átgondolom a napom, a holnapom, jönnek az ötletek stb. Könnyű ezt az időt egy kis telefon nyomkodással elütni, ez azonban nagyon rosszat tesz és nem vezet pihentető, nyugodt alváshoz.

4. Csak azt nyitom meg, amivel épp foglalkozom

A multitasking nem az én világom, sokkal produktívabb vagyok, ha egyszerre csak egy dologra koncentrálok. Ezen azonban sokat ront, ha egyszerre több dolog is meg van nyitva a gépemen. Ha egy táblázatban dolgozom, de közben ott figyel a Facebook, előbb-utóbb megnyitom és elkalandozok. Tegnap hasonló dolog történt velem, amikor elkezdtem írni egy emailt, de egy komment elvonta a figyelmem és majdnem egy órával később vettem észre meglepetten, hogy félbemaradt egy fontos email megírása.

5. Leiratkoztam a felesleges hírlevelekről

Tavaly év végén azzal töltöttem az időmet, hogy leiratkoztam minden olyan hírlevélről, amit sosem nyitok meg, csak azonnal törlök. Ezek érkezése gyakran megzavar, ráadásul a törölgetéssel is időt veszítek, illetve felesleges döntéshelyzet elé állítom magam, amikor egy nap 30 emailt kell átfutnom, hogy van-e köztük valami érdekes is.

És neked milyen módszered van a digitális túlterheltség csökkentésére? Milyen szokásokon változtattál mostanában? Ha van kedved, írd meg kommentben!

január 17, 2018 0 comment

Minimalista élet Slow living

Így lassítok karácsony előtt

written by Bitay Andi

Tényleg ez az év legjobb része! Végre lehet lassulni, átgondolni ezt az évet, megtervezni a következőt, feltöltődni érzésekkel, emlékekkel és energiával. Nálunk a karácsony évek óta a slow jegyében telik, idén már teljesen tudatosan. Nem vállalunk semmi olyat, ami stresszforrás lenne és kerüljük a tömeget, a rohanást. Összegyűjtöttem néhány olyan fontos lépést, aminek köszönhetően ez megvalósul és talán inspiráció lesz nektek is.

Decemberben kevesebb munkát vállalok. Ebben a hónapban kétszer is meggondolom, hogy milyen feladatot, munkát vagy akár meghívást fogadok el. Nemrég visszamondtam néhány lehetőséget, mert úgy éreztem, ez egyszerűen már túl sok lenne, nem ezzel akarom tölteni ezt a pár hetet. Ez nem azt jelenti, hogy nem dolgozom, mert az állandó munkáimat el kell látnom, sőt a karácsonyi kampányok is fokozzák a teendőket, tehát a pörgés azért megvan, de új megbízást, együttműködést már nem vállalok el. Azt a kevés szabadidőmet nem a laptop előtt akarom eltölteni karácsony előtt.

Este kikapcsolódok vagy korán lefekszem aludni. Az altatás utáni időszak a dolgozó anyák legértékesebb munkaideje, mostanában viszont ha tehetem, inkább magamra fordítom ezt az időt. Nem ritka, hogy Dáviddal együtt elalszom olyan 8-9 óra felé vagy ha nem, akkor filmet nézünk a férjemmel.

Nincs okostelefon az ágyban. Ez a legnehezebb, de megéri 🙂 Imádtam este lefekvés után még nyomkodni a telefont, de tudom, hogy ez nem támogatja a pihentető alvást. Úgyhogy egyelőre letettem róla és szigorúan csak könyvet olvasok elalvás előtt.

Kerülöm a plázákat és a zsúfolt karácsonyi vásárokat. A legjobb módja annak, ha nem akarok stresszes lenni, ha ebben az időszakban lehetőleg nem megyek be egy bevásároló központba és népszerű karácsonyi vásárba sem (főleg nem csúcsidőszakban). Nem csak tömeg és hisztéria van ilyenkor, hanem a boltokat ellepik a cuki, de totál felesleges holmik és az akciók, amik bennem inkább feszültséget keltenek.

Forralt bor, forró csoki és pillecukor! Szinte már ünnepi szertartás nálam, hogy decemberben elsétálok a Culinarisba, veszek valami karácsonyi forró csokit vagy teát, és relaxáláshoz ezeket iszogatom üres perceimben. Decemberben még a forró csoki tetejére szórt pillecukor is megengedett!

Igyekszem előre megtervezni a karácsony estét és mindenről listát írok. Mivel nem akarok rohanni, ezért november végén-december elején átgondolom, hogyan fog kinézni ez a néhány nap, milyen lesz a dekoráció, mik lesznek az ajándékok és mi kerül majd az asztalra. Általában a férjem készíti a főételt, én pedig a desszertet, így tökéletes a munkamegosztás. Listát írok mindenről, amit meg kell venni vagy el kell intézni, szépen végighaladok a teendőkön és kipipálom, ami már megvan. Így karácsony napjára nem érzem úgy, hogy zsizseg a fejem az el nem intézett teendőktől.

Átnézem, hogy mi hol van és rendszerezem a dolgokat. Úgy készülök rá a nyugodt karácsonyra, hogy az azt megelőző hetekben rendszerezem az összes szekrény tartalmát. Ez egy nagyon jó lehetőség arra, hogy felelevenítsem, mink van itthon (például a spájzban vagy a konyhaszekrényekben), így nem veszünk meg dolgokat duplán, de arra is nagyon jó, hogy nyugodt legyek amiatt, a szekrény zárt ajtajai mögött is rend van. Nemrég például az iratokat rendszereztem dobozokba és mappákba.

Megállok és gondolkozom. A legjobb módja a lassításnak az, ha tényleg időt szánunk arra, hogy megálljunk és egy kicsit csak a jelenben létezzünk. Hihetetlenül fel tud tölteni az, ha semmi másra nem gondolok, csak arra, hogy éppen szépen esik a hó és jó élni, itt és most!

december 4, 2017 0 comment

Minimalista élet Slow living

Anti-határidőnapló, amivel nem felejtesz el lassulni

written by Bitay Andi

Amikor először hallottam arról, hogy a Slow Budapest kidolgozott egy határidőnaplót, ami a lassulásra buzdít, éreztem némi ellentmondást. Hiszen nem azért írom fel a teendőim hosszú sorát, hogy a naptáram megálljt parancsoljon. Anti-határidőnapló? Akkor most ez határidőnapló vagy nem? Aztán kezembe vettem ezt a kis szépséget, és mindent megértettem!

Azt vallom, hogy az egyensúlyt és az egyszerűbb életet meg lehet teremteni a nagyvárosi környezet kellős közepén is. Bár a fogyasztói társadalom és az óriási (online) információáradat igencsak megnehezíti a dolgot, mégis vissza lehet találni saját lassabb, emberi léptékű életstílusunkhoz. Ez a napló tudatosságra nevel és inspirációt nyújt a lassuláshoz, amit gyakran elfelejtünk a rohanással teli, stresszes hétköznapok során.

Miért jött létre az anti-határidőnapló? “A modern világ az élet szinte minden területén a felgyorsulást helyezi előtérbe, hangsúlyozva, hogy a gyors egyenlő a sikerrel… Ilyen tempóban kibillenünk az egyensúlyunkból, a prioritásaink elhomályosulnak. A mindennapok forgatagában nem könnyű nemet mondani, és a számunkra fontos dolgokkal foglalkozni. Ezzel a Magyarországon egyedülálló naplókoncepcióval a felgyorsult világ kihívásaira szeretnénk megoldásokat találni 2014 óta. Anti-határidőnaplónk azért jött létre, hogy könnyebben visszataláljunk a természetes, örömöt adó tempóhoz, a családdal töltött meghitt pillanatokhoz, a feltöltő tevékenységekhez, és a mosolyt hozó mindennapokhoz.” – ismerteti a naplót a Slow Budapest.

Nézzük, mi van az anti-határidőnaplóban? Nem szeretném teljesen felfedni az oldalakat, mert nincs is annál jobb, mint gyermeki izgalommal végiglapozni és a hatása alá kerülve tekinteni a jövőbe! A 2018-as anti-határidőnapló háromféle borítóval készült el, én ezt a háztető-mintásat választottam.

A napló színes, mókás grafikákkal készült, ami vidámmá teszi a témához való hozzáállást. Két dolog kiemelkedően tetszik nekem benne: egyrészt az, hogy folyamatosan olvashatóak benne önreflexiós kérdések, mint például az, hogy mit kívánsz magadnak a következő időszakra vagy, hogy mi segített lassulni? Ugyanakkor előre megtervezhetsz olyan fontos dolgokat, mint az, hogy kikkel szeretnél találkozni a következő hónapban. A másik kedvencem pedig az, hogy minden hétre jut egy jó tanács, ami ráirányítja a figyelmet az apró, de fontos dolgokra, mint például az, hogy tarts egy csendes begubózós estét.

Minden mondat jól átgondoltam arra irányul, hogy megéljük a jelent, lelassuljunk és nagyobb figyelmet fordítsunk magunkra és a kapcsolatainkra. Szerintem, aki vágyik a teljesebb mindennapokra és a tudatosabb életmódra, az egyszerűen nem kezdheti enélkül a következő évet!

>>>A Slow Budapest anti-határidőnaplóját ITT rendelhetitek meg. <<<

november 26, 2017 0 comment

Minimalista élet Slow living

Feladat: Lenni és kicsit semmit se tenni

written by Bitay Andi

Azt hiszem, így az ünnepek előtt nagyon időszerű téma a lassulás. Végtelenül nyugodt vagyok, ha az idei karácsonyra gondolok, mert semmi olyat nem csinálok majd, ami nekem stresszes helyzetet jelentene, inkább a pihenést és az együtt töltött időt látom magam előtt.

Vicces, de azt vettem észre, hogy sokszor egy rugóra jár az agyunk a Neverordinary bloggerével, Iványi Orsival. Így fordulhatott elő az is, hogy aznap amikor én arról posztoltam, hogy amolyan terv nélküli napot tartunk és spontán töltjük az időnket, akkor ő megosztott egy videót az olaszos kellemes semmit tevés kapcsán. Annyira megtetszett ennek a mondanivalója, hogy arra gondoltam, ez lesz a mai bejegyzés alapja. Nézzétek!

A videó egyébként egy angliai spa kampányának része, de ettől még van mondanivalója. A nők jelentős része stresszes és kiégett, mert annyi fronton akar teljesíteni. A multitasking helyett a videóban szereplő nők arra buzdíktana, hogy ne hagyjuk, hogy a soha véget nem érő teendő listák és a tökéletesség utáni vágy hajtson minket a hétköznapokban, hanem olykor álljunk meg, pihenjünk és lassuljunk le kicsit, mert ez így emberi. A filmben szereplő idősebb nők arról beszélnek, hogy utólag visszanézve már tudják, hogy a gyerekekkel és a szeretett tevékenységekkel eltöltött idő a legfontosabb, nem pedig a folyamatos rohanás. Szánj időt magadra, a pihenésre, kikapcsolódásra és a semmit tevésre! Ezt gyakran elfelejtjük, miközben szeretnénk megfelelni anyaként, nőként, munkaerőként…

Tudjátok, hogy sokat betegeskedtem mostanában, írni se nagyon volt kedvem és azt éreztem, túlhajtottam magam, nem szántam elég időt magamra. Úgyhogy az év hátralevő részét az határozza meg, hogy nagyobb figyelmet fordítsak a saját testemre, lelkemre. Ahogy a videóban tanácsolják: éljétek meg a pillanatokat, csak úgy létezzetek olykor, anélkül, hogy csinálnátok bármit.

november 26, 2017 0 comment

Minimalista élet Slow living

A ‘nem’ ereje

written by Bitay Andi

Meg kellett tanulnom nemet mondani. Sokáig képtelen voltam rá és minden munkát elvállaltam, minden sajtórendezvényre elmentem, mindenben részt vettem. Aztán rájöttem, hogy ezzel csak magammal szúrok ki, mert az időm sokkal értékesebb annál, hogy olyan dolgokra fordítsam, amik nem jelentenek előrelépést, nem okoznak örömet.

Nemet mondani felszabadító érzés, mert azt jelenti, hogy teljes mértékben ura vagy az életednek. Tisztában vagy az értékekkel, van egy célod és afelé haladsz, akkor is, ha valami megpróbál eltéríteni. Megtanultam, hogy nem szabad szétaprózódni a sok feladat között, és a pihenést nem lehet teljes mértékben beáldozni a szakmai kihívások és megfelelés oltárán. Olykor nemet kell mondani, a saját érdekedben!

Ha bizonytalan vagy egy megbízással, feladattal kapcsolatban, akkor mielőtt választ adná a felkérésre, gondold át ezeket a dolgokat:

Örömet jelentene neked? Szívesen foglalkoznál vele és lelkesen tudnál belevágni? Ez a legfontosabb kérdés, minden más csak ezután jön. Természetesen kár lenne abba az álomba ringatni magunkat, hogy az életben mindent úgy tehetünk, ahogy azt a szívünk diktálja és ha nem tölt el örömmel egy munka, akkor arra máris nemet kell mondani.
Szakmai előrelépés, tudás vagy jó referencia a későbbiekben? A példa kedvéért elmesélem, hogy előfordult velem, hogy csak azért vállaltam el egy munkát, mert az jó referenciát jelentett, de ezen kívül más érvet nem tudtam mellette felhozni. Ugyanakkor előre meghatároztam magamnak, hogy mennyi ideig fogom csinálni. Nyilván ezen jóval túlfutottam, de végül sikerült kimondanom, hogy itt a vége.
Megfelelően honorálják a munkádat? Ez nem azért fontos, hogy agyonkeresd magad, hanem azért mert, ha utólag rájössz arra, hogy sokkal több munkád van azzal a feladattal, mint amennyit kapsz érte, az nagyon rossz szájízt ad a dolgoknak, nem fogod magad megbecsülve érezni, és egy idő után elveszi az örömet.
Képes vagy teljesíteni a feladatot? Ha valaki nem tud nemet mondani, annak megvan az a veszélye, hogy túlvállalja magát és lehet akármilyen ügyes, jó szakember, nem fog tudni megfelelően teljesíteni. Sehol sem, mert mint tudjuk, nem lehet egy fenékkel két lovat megülni.

A hatékony időbeosztás és feladattervezés sokat segíthet, de a feladatok minimalizálása a slow living és a siker egyik alapja. Sokan vannak, akik nem értik, hogy miközben több lábon állnak egyszerre, rengeteget dolgoznak, miért nem sikeresek és elégedettek? Azért mert nem tudnak nemet mondani. Az idődet fordítsd arra, amire érdemes, amiben igazán jó vagy és szívesen csinálod!

április 16, 2017 1 comment

Életmód Minimalista élet

3 egyszerű módja, hogy a minimalizmust becsempészd a mindennapjaidba

written by Bitay Andi

Gyakran találkozom azzal a véleménnyel, hogy a minimalizmus túl nagy vállalás, nem tudja az illető, hogy az élete melyik területén kezdje, így inkább nem kezdi sehol. Ugyanakkor azt is sokszor hallom, hogy a minimalizmusban nincs semmi szórakoztató és csak arról szól, hogy legyen minél kevesebb cuccod, ne vásárolj és ha igen,akkor az valami jó drága (mert az tartósabb), színtelen holmi legyen. Ez egy nagy tévedés!

Ha vonz a minimalizmus, akkor sem kell egyből fenekestül felforgatnod az életed, mindenről lemondani és mindent kidobálni. Én sem tudom ezt megcsinálni. Ez egy tanulási folyamat, amely során megéreztem azt, hogy egy-egy dolog elhagyása, lecserélése vagy megváltoztatása, mennyire nagy szabadságérzetet tud adni a hétköznapok során. Tudatosabban döntök, olyan dolgokat választok, amelyek valóban örömet okoznak és nincs bűntudatom, hogy már megint mivel tértem haza. Haladok előre, formálom magamat és a környezetemet úgy, hogy az jó érzéssel töltsön el, elvégre én éppen annyira fontos része vagyok ennek, mint például a tudatos fogyasztás.

Ha te is azok közé tartozol, akik nem tudják, hogyan induljanak neki a minimalizmusnak, akkor érdemes ezzel a három területtel kezdened a változást!

1. Válassz ki egy helyiséget az otthonodban, és szánj időt arra, hogy megszabadulj a felesleges holmitól

Én helyiségről helyiségre haladok a lakásban. Mindig csak egy területre koncentrálok és igyekszem átlátni az ott felhalmozott holminkat, értékelem, hogy mire van szükség, mihez kötődöm, mit használok, és mik azok, amik valójában csak a helyet foglalják. Nem kell egyből nekirontani az egész lakásnak. Itt a tavasz, a legjobb időpont például a gardróbod átértékeléséhez!

2. Használj kevesebb papírt és gyűjtsd szelektíven a magazinokat, csomagolásokat

A számláimat már jó ideje online fizetem be csekk helyett, viszont a repülőjegyet mindig kinyomtatom utazás előtt és nem a telefonon mutatom be a foglalást. Valamiben tehát sikerült változtatnom, valamiben pedig még nem. Viszont nagyon odafigyelek arra, hogy csak annyit nyomtassak, amennyit muszáj, ha olyan helyzet, akkor pedig a papír mindkét oldalát felhasználom.

Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy a házunkban van műanyag-, üveg- és papírgyűjtő, úgyhogy mindig külön elteszem és összegyűjtöm a kiolvasott magazinokat, csomagolópapírokat, papírzacskókat.

3. Viselj több semleges színű ruhát

Egyszer már kifejtettem a blogon, hogy a fekete, a fehér vagy a szürke színű ruhák nem egyenlők azzal, hogy unalmasak. Sőt, sokkal látványosabban fel lehet őket dobni egy szép nyaklánccal vagy akár egy feltűnő rúzzsal. Ugyanakkor jól kombinálhatóak egymással, így sokkal több variációban viselhetőek és hatékonyabban kihasználhatóak. Nyugtató, kiegyensúlyozottabb látványt nyújt, egyszerűbb és szerintem nagyszerűbb 🙂 (Ráadásul attól sem kell tartani, hogy a környezetnek szemet szúr, hogy gyakran hordod ugyanazt a fekete nadrágot, az viszont azonnal feltűnne, hogy már megint a zöld virágmintás nadrágban vagy.) A különböző színek helyett inkább fordíts nagyobb figyelmet a megfelelő anyagra.

március 21, 2017 0 comment