Nem ritka, hogy valaki éjjel 2-kor kap tőlem emailt. Nem azért, mert olyan sokáig dolgozom és már hulla fáradtan kókadozom a gép előtt, hanem azért, mert akkor keltem és frissen dolgozom egy-két órát. Mostanában szokatlan időbeosztással végzem el a kreatív munkákat és nagyon bevált nekem.
Korábban nem is gondoltam arra, hogy akár így is lehet, de mi van akkor, ha este lefekszem korán, majd éjszaka felkelek dolgozni?
Általában kétféle reakció van arra, ha valakinek elmesélem, hogy milyen időrend szerint dolgozom már hónapok óta. Az emberek egyik fele elszörnyed és azt gondolja, ez rémes, megerőltető, talán egészségtelen is. A másik fele viszont azt mondja, hogy valójában ez természetesebb, mint éjszaka sokáig fent lenni és a végsőkig nyomni mielőtt 4-5 órára bedőlsz az ágyba.
Hogy dolgoztam korábban anyaként itthonról?
Télen Dávid korán elaludt, 8 óra fele már szundított. Altatás után kimásztam az ágyból és leültem dolgozni kb este 11-ig. Maga volt a szenvedés, amikor egyáltalán nem tudtam produktív lenni, inkább elvégeztem azokat a feladatokat, amiket nagyon muszáj volt. Reggel 6-kor kelés, de 11 óra fele -amikor a bölcsis idejében kéne aktívan dolgoznom- már ismét elmondhatatlanul fáradt voltam.
Hogy dolgozom most?
Ahogy egyre később megy le a nap, Dávid is egyre később akar lefeküdni. Mostanában 21-22 óra között alszik el és addigra már én is hihetetlenül kimerült vagyok. Maximum egy filmnézés erejéig tudok fent maradni, de leginkább arra sem. Ráadásul ilyenkor már ideges és ingerült voltam vele, mert az járt a fejemben, hogy aludjon már, mert nekem még rengeteg dolgom van…
Aztán észrevettem magamon, hogy sokkal jobbat tesz, ha este én is nyugodtan lefekszem és vele együtt elalszom. Éjszaka menetrendszerűen pattannak ki a szemeim 4-5 óra alvás után és ilyenkor nagyon aktív az agyam. Korábban sosem keltem fel ilyenkor az ágyból, inkább órákig forgolódtam, most viszont felkelek, átmegyek és 1-2 órát dolgozom. Kipihent vagyok ilyenkor, nagyon hatékony tudok lenni, ha például szövegírásról van szó, majd elfáradok és visszafekszem még néhány órára.
Reggelente sosem vagyok kimerült.
Amikor ezt elmondtam az egyik barátnőmnek, azt mondta, hogy szerinte ez természetes, mert egyszer olvasott arról, hogy régen, még az elektromosság bevezetése előtt az emberek nem aludtak végig 8 órát, hanem éjszakánként felkeltek, átmentek egymáshoz, esetleg kicsit kártyáztak vagy ilyesmi, aztán visszafeküdtek. Nem vagyok alvásszakértő, tudom, hogy mindig a 8 óra alvást ajánlják, de az dolgozó anyaként nekem így se, úgy se jön össze… Szóval most örülök, hogy sikerült megtalálnom egy olyan rendszert, ami a saját belső órámhoz és alvásigényemhez igazodik, és a hatékony munkavégzésnek is jót tesz, hogy a nappali munkaidőn túl így nyerhetek pár plusz órát.
Nektek van esetleg valami szokatlan időpont vagy helyzet, amikor a munkátokkal foglalkoztok?