minimalizmus

Nemrég megosztottam az Instagramon egy képet az aznapi reggelimről, ami kenyér volt avokádó szeletekkel. Nem sokkal később kaptam egy üzenetet, amiben azt a kérdést szegezték nekem, hogy az avokádó miként illeszkedik a környezettudatos életmódba, miközben gyilkolják érte a természetet? Úgy érezem, hogy a neki küldött válaszomon túl itt a blogon is szeretnék beszélni a témáról.

Néhány nappal ezelőtt az általam rendkívül kedvelt londoni blogger, Mamalina a BBC oldalán adott tippeket ahhoz, hogy szülőként hogyan tudjuk csökkenteni a műanyagok mennyiségét az életünkben. Sokan hasznosnak találták a videót, de ezt sajnos elnyomta azoknak a hangja, akik betámadták őt, amiért a mosható pelenkáról “papol”, miközben a gyereke cumizik és bilizik a felvételen.

Kicsivel korábban a népszerű környezettudatos vlogger, Stevie Yay fejezte ki szomorúságát az Instagramon, mert üzenetekben bántották amiatt, hogy autóval utazik, miközben a környezetvédelemről beszél…

Nincs tökéletes megoldás, csak jobb

A tudatosság nem arról szól, hogy az ember megszűnik létezni. Fontos tehát valamit leszögezni: a környezettudatos életmód nem valami tökéletes végpont, hanem egy soha véget nem érő folyamat, aminek a lényege az, hogy tedd meg a környezetedért (és magadért meg a gyerekedért) azt, amit megtehetsz.

Vannak olyan extrém esetek, amikor valaki előkerül és büszkén mutogatja a szemetét, ami elfér egy befőttesüvegben. Ez nem én leszek a közeljövőben, de előrelépés, hogy az ilyenek hatására tudatosan figyelem, hogy mi kerül a szemetesünkbe és igyekszem csökkenteni azoknak a számát. Nem nullára, hanem kevesebbre.

A perfekcionalizmust sosem kedveltem, nem vagyok precíz és nem törekszem tökéletességre, mert nem tartom elérhető emberi állapotnak. Csupán jobb szeretnék lenni és azt gondolom, hogy ha mindannyian jobban odafigyelünk a környezetünkre, akkor hatalmas lépést tudunk előre tenni.

A fiam műanyag motorral jár, eszünk tojást és húst (bár egyre kevesebbet), van autónk és repülővel utazunk külföldre… Nem sorolom tovább, mert felesleges, a lényeg az, hogy a létezésünk bizonyos nyomokkal jár. Mindenki nem költözhet tanyára, hogy ott a saját maga által termelt alapanyagokból főzzön stb.

Légy türelmes magaddal!

A célom az, hogy minél több emberhez eljuttassam azt az üzenetet, hogy lehet változtatni és lehet tudatosabb döntéseket hozni a vásárlásaink során, amelyek mind kihatnak az életmódunkra. A hangsúly számomra a mértékletességen van, azt kell megtalálni, hogy mennyi az elég és mi az, ami felesleges. Csak lépésről lépésre lehet haladni, egy-egy új szokást időbe telik a magunkévá tenni és nem is mindig válik be. Ez nem egy verseny! Nem kell egymáshoz mérni magunkat, hanem inspirálódni kell másoktól és ötleteket meríteni.

Egy Facebook csoportban olvastam nemrég, hogy valaki azon mérgelődött, miért csak a “zöldítő” sikereket osztja meg mindenki, azt miért nem mutatják meg, hogy például a bambusz fogkefe mellett ott van a műanyag tubusos fogkrém is?! Azért nem, mert az nem mutat előre. Nem szégyen, de ez az út nem a folyamatos lelkiismeret furdalásról szól. Márpedig ha nem mutathatom meg nyugodtan azt az örömet, hogy mától bambusz fogkefét használok, hanem mellé kell raknom azt is, hogy amúgy ott a műanyag tubus is, akkor máris kisebb az öröm. Pedig ezt az örömet mindenki megérdemli, aki valamit változtatni tud. A számonkérés helyett sose felejtsd el, ha ilyen képeket látsz, hogy senki sem tökéletes, mindenkinél vannak műanyag holmik, támogassuk egymást és mindenki haladjon a saját tempójában!

Visszatérve az avokádóra…

Mivel sosem állítottam olyat, hogy csak helyi idényzöldségeket és gyümölcsöket eszem, így szerintem nem vezettem senkit félre. Távoli országból származó gyümölcsöket nagyon ritkán eszünk, így például mangót, ananászt, avokádót. Mi a baj az avokádóval? Rendkívül gyorsan népszerű lett ez a növény, sőt túlságosan is. Mexikó nem bírja kiszolgálni az exportigényeket, ezért évek óta egész esőerdőket irtanak ki azért, hogy ott avokádó ültetvényt hozzanak létre, aminek ráadásul óriási vízigénye van.

A mexikói Nemzeti Erdészeti, Földművelési és Halászati Kutatóintézet 2012-es jelentés szerint 2001 és 2010 között megháromszorozódott az avokádótermelés Michoacánban, az Egyesült Államokba irányuló export azonban tízszeresére nőtt ez idő alatt. A Kínába irányuló export pedig nagyjából 200 százalékkal nő évente. A jelentés szerint a 2000 és 2010 közötti időszakban évente csaknem 690 hektárnyi erdőterület vált az avokádótermesztés áldozatává. A hatóságok fellépése miatt azonban az erdőirtás mértéke lassulni kezdett az utóbbi időben.

Ennek fényében el kell döntenünk, hogy MENNYIT eszünk belőle és csak azért soha ne vegyünk, mert most épp ez a menő.