Néhány napja belefutottam egy posztba a Twitteren, amiben valaki arról panaszkodott, hogy mennyivel több pénzt költ el, mióta egészségesen táplálkozik és környezettudatosan él. Ezzel pedig ezredszer dobta be elém a témát, úgyhogy arra gondoltam, most megpróbálom körbejárni, hogy valóban többe kerül-e a tudatos életmód. Természetesen azt is elmesélem majd, hogy én mit tapasztaltam, de előbb jöjjön a Ti véleményetek!
Instagramon felvetetettem a témát a követőimnek, akiknek bizony volt véleménye róla. Sokan írták azt, hogy szerintük is drágább, annál pedig picivel többen az ellenkezőjét. Most akkor hol az igazság? Két dologban látom a különbség okát: 1. Nem ugyanazokkal a lehetőségekkel, körülményekkel és előélettel rendelkezünk. Nekem például Budapest közepén minden adott a piactól kezdve a szupermarketeken és bioboltokon át a csomagolásmentes boltokig. Sőt még alkalmi vásárokra is járhatok, és néha az online rendelést sem vetem meg. De mi van azzal, aki vidéken él? A fenti listát nyugodtan harmadold el… 2. Nem jól alkalmazza az illető a környezettudatosságot, és abban a szakaszban van, amikor ez inkább csak a vásárlásokban nyilvánul meg nála, nem pedig a NEM vásárlásokra. Erre még részletesen kitérek, de most jöjjön pár idézet tőletek.
Kevesebbet költök, amióta vegán vagyok. Nincs minden bokorban vegán opció, ezért tervezgetnem kell és tudatosabb vásárló lettem. Régebben gyakoribb volt, hogy nincs itthon semmi, üres a hűtő, rendeltem valamit vagy útközben ettem. Illetve szerintem a hús, sajt eléggé drága. Ha azokat kihagyja az ember vagy mással helyettesíti, olcsóbban kijön és fel sem tűnik a hiányuk (sütikbe például nem kell tojás).
Mi már eszünk a kertünkből, így nem kell boltban a méregdrága zöldségeket venni. De tény, hogy ha valami extrábbat akar az ember, az sokba kerül. Mindig látni kell a helyzetünket és ahhoz mérten igyekezni. Ez pontos tervezést, költségtervezést és önmérsékletet igényel.
Persze, hogy drágább, ha ész nélkül csinálja… Egy teljes kiőrlésű kenyér is drágább, mint a vizes zsemle, csak abból megeszel hatot és fél óra múlva éhes vagy. A teljes kiőrlésűből meg elég 2 szeletke és jól vagy három órára.
Abszolút nem drága, de következetesnek kell lenni és nem megvenni mindent, ami öko, bio, stb.
Szerintem több utánajárást igényel és lejjebb kell adni a megszokott habzsolásból.
Ha egyszerre akarja az ember az egész étkezését és háztartási szereit lecserélni, akkor persze, hogy az.
Szerintem is drágább, mert az egészségtelen tömegélelmiszer olcsóbb és könnyebben kapható.
A kiemelt idézetek nem azt mutatják, hogy milyen arányban érkeztek a válaszok az egyik és a másik oldal mellett érvelve, hanem azokat másoltam be, amelyekkel valamilyen tanulságot tudok megosztani veletek. A többség abban egyetértett, hogy nagyon drága a bioélelmiszer, de törekedni kell az egyszerűségre és így a költségek kompenzálhatók az élet más területein, például a tisztítószerekkel, ami filléres kiadássá válhat a tudatosságnak hála vagy a ruhavásárlás csökkentésével.
Történet a kezdő zöldítőről
Már meséltem nektek az Instagramon, hogy Dóri barátnőm megkért rá, hogy segítsek neki környezetbarát megoldásokkal ellátni az új balatoni házát. Miután mindent átbeszéltünk az alapokról, a tettek mezejére léptünk és beszereztünk olyan dolgokat, amik szerintem hasznosak, neki pedig tetszettek egy kezdő csomagban. Vettünk mosogatáshoz, fogmosáshoz, takarításhoz, hajmosáshoz és fürdéshez szükséges eszközöket, tényleg a nulláról építkezve, végül 18 ezer forintot hagyott ott a csomagolásmentes boltban. Bár hirtelen mindkettőnk leesett az álla, megnyugtattam, hogy ez csak most tűnik soknak, hosszú távon nézve olcsóbb lesz ez a dolog, mintha simán csak járna a már ismert tömegcikkek nyomában. És nem utolsó sorban, célt fog érni a környezettudatosság és kialakíthatja a természetes otthont.
Erre mondom azt, hogy abban a szakaszban van, amikor csak úgy bumm, megvesz egy csomó dolgot és rengeteg pénzt elkölt egyszerre. Ha most itt abbahagyná, akkor azzal a szájízzel távozna a dologból, hogy baromi drága ez a környezettudatos életmód, maradok az eddiginél.
Gyakran a fast fashion példája jut az eszembe, ahol annyira sikerült letornázni a ruhák árát, hogy már megütközünk azon, ha egy etikus márka szeretne nekünk egy felsőt eladni 10 ezer forintért. Csakhogy a fast fashion esetében például épp a készítő nem látott lényegében egy vasat sem a munkájából, míg a második esetben megfizetik tisztességesen a varrónőt, sőt még az alapanyag előállítóját is. Persze arra nincs pénzem nekem sem, hogy ugyanazt a mennyiséget vásároljam etikus vagy tervezői holmikból, mint amihez régebben hozzászoktam a fast fashion révén. Valahogy meg kell találni az arany középutat, amikor kevesebbet vásárolsz, azt leginkább használt ruha formájában, a különlegesebb darabokat etikus (hazai) márkáktól és ha muszáj, akkor veszel valamit a fast fashion boltokban, jól megfontoltan.
Így lesz a kevesebb több
Mindig a komplex képet nézem, amikor arról beszélek, hogyan sikerült azt megvalósítanom, hogy a környezettudatos életmód eredményeképp több pénz marad a bankszámlámon. Nem sokkal, tehát ez itt most nem egy Hogyan legyek milliomos típusú bejegyzés 🙂 De tény, hogy kevesebbet költök, amióta tudatosabban élek és tudok a környezetre vigyázni, jobb ételeket enni és jobban szeretni azokat a dolgokat, amik körbevesznek. Ehhez pedig a következőkre van szükség:
– tervezés
– utánajárás/informálódás
– tudatos mérlegelés
– lemondás/egyszerűsítés
Tudom, hogy ez nem hangzik olyan fancy-n, mintha csak berobbannék a bioboltba és megvenném az összes vegán sajtot, de nem is fogok sírni a hónap végén a Twitteren arról, hogy milyen drága a vegán/környezettudatos/egészséges életmód.
Nem készítek most ebben a bejegyzésben összehasonlító táblázatot az árakról, mert mindannyian tudjuk, hogy a bio/öko/vegán akármilyen termékek drágábbak, mint a tömegcikkek. Ennek nem mindig van valós alapja, tehát az előállítás nem feltétlenül került többe, viszont a megfelelő címkézéssel többért lehet eladni az egészségre vágyó tömegeknek. Ne higgy el mindent!
Mondok egy példát, mert imádok példákat mondani. Nemrég az egyik cég piacra dobta a 100% természetes anyagokból álló tisztítószer családját, ecetkivonattal és citromkivonattal. Nem tudom, hogy ez a gyakorlatban mit jelent pontosan, de megdöbbent, hogy miket akarnak eladni. Használj ecetet, citromot, citromsavat, szódabikarbónát és kész.
Ha pedig nincs is szükséged valamire, akkor ne vedd meg! Sokszor túl vonzó tud lenni az, amiről tudjuk, hogy nem káros vagy kimondottan egészséges. Azonban használat nélkül ez is csak szemét lesz.
Szerintem nincs környezettudatos életmód egyfajta minimalizmus nélkül. Nemrég a lakóhelyem egyik zárt Facebook csoportjában kisebb vita alakult ki amiatt, hogy a parkolóhelyeket csökkenteni akarják, és ezzel párhuzamosan korlátozni azt, hogy hány autója lehet egy-egy lakástulajdonosnak. A vita során az iskolába járás került a középpontba és az, hogy miért viszi olyan sok szülő kocsival a gyereket iskolába. Valaki felvetette, hogy mi lenne akkor, ha a saját kényelmünk helyett a közös érdekeket vennénk figyelembe és azért hagyná otthon valaki a kocsit, mert nem akarja minden egyes reggel telepöfögni a várost? Nyilván mindenki felháborodott a felvetésen. Pedig ismerek olyanokat, akik 4 utca távolságból hordják kocsival a gyereket reggelente, majd hazamennek. Más pedig 2 metrómegállónyi távra dolgozik, amit délután még gyorsabb is lenne metróval megtenni, de inkább autózik. Ezt most csak azért írom le, mert néha érdemes elgondolkozni azon, hogy hol ér véget a saját érdekünk és életbe kéne lépjen a közös érdek.
A tudatos életmódban éppen ez az izgalmas, hogy folyamatosan mérlegre kell tenni a saját érdekedet és a környezet érdekét, és megtalálni azt az utat, ahol a lehető legkisebb lábnyomot hagyod. Minden nem lesz tökéletes, de kevesebbet fogyasztani lehetséges, sőt szükséges! A környezettudatos életmód nem csak a bambusz fogkeféből áll, hanem abból is, hogy lekapcsolod magad után a lámpát, ha kijöttél a szobából. Rengeteg olyan vonulata van, amiről nem esik szó, mert nem látványos, mint egy szép termék, de ugyanolyan fontos.
2 hozzászólás
Tetszenek a torekveseid, de nagyon rossz szemmel nezem a peldadat, miszerint a lakokozosseg korlatozni akarja a tobb autoval rendelkezo emberek jogat, ami a magan vagyont jelenti. Vajon azt is korlatoznak, hogy mondjuk a hazban kinek mennyi lakasa lehet? Hany gyereket vallalhassanak a csaladok? Hol marad a demokratikus gondolkozas? Hol van a hatar?
Eletem 90%-ban tomegkozlekedest hasznaltam. Az utobbi evekben vettem meg eletem elso autojat, miutan a gyermekem mar felnott. De vonattal nem lehet mindenhova eljutni, ezzel talan mindannyian egyetertunk. Azota bovult az autoparkunk es fizettuk az elozo lakhelyemen az utcai parkolasert az onkormanyzatnak.
Miert nem probalja meg a lakokozosseged es a kozgondolkodas mondjuk az autok parkolasat boviteni akar parkolo hazak epitesevel? Tudom, hogy ez mar nem egyeni- vagy lakokozossegi-, hanem varos tervezesi problemamegoldas, de ha a lakohaznak van x autonyi parkolohelye, es van x+y auto, akkor az x-re is lehet parkolasi dijat kiszabni ami a sajat kozossegetek javara fordithato osszeg, az y pedig mar mashova tartozik, ami tobbszoros szorzot hozhat a keruletnek. Illetve miert nincs meg belvarosi behajtasi/tartozkodasi dij kiszabva? Netan ugy, hogy az autok karosanyag kibocsajtasara lenne kalkulalva az EU szabalyozasa szerint, es a szerint kellene fizetni a varosi hasznaloknak.
Azzal is egyet ertek, hogy tobb auto van, mint parkolo hely. Azzal nem, hogy akarki/lakokozosseg/hazmester, aki nem auto tulajdonos szeretnel masokat automentesse tenni, drasztikus lepesekkel. Hogy miert drasztikus? Mert az auto kenyelmes, nem jar tomegek vegyulesevel (itt pedig a higieniai kerdes is felmerul a negy evszak valtozasaval). A reggeli iskolai rohanas akar egy evtizedig is eltarthat (ovi, iskola, kulon orak), es iskolataskat cipelni egy vagy tobb kisgyerekkel, amikor eleve uszik a reggel.. Egy idealis vilagban nem annyira kellemetlen talan, de egy hetkoznapi reggelen a kisgyerek masok fenekehez preselodik egy teli buszon a hatan a taskaval es nagyon stresszes a szulonek rendben fel- es lepakolni a kicsinyeit a tomegkozlekedesre. Arra nem tudok reflektalni, hogy miert nem jarnak mondjuk gyalog az elerheto iskolaig, de ezt a dontest mindenkinek egyenileg kell meghozni.
Nem minden fekete vagy feher. Nem minden oldhato meg egyenileg, plane ha csak kulso kornyezetvedo szemuveggel latunk. Nem lehet hibaztatni az autosokat, mert szeretnek az eletet kenyelmesebben elni. Ennyi erovel a helyi tomegkozlekedesi cegeket is okolhatna mindenki, hogy cserelje re gazos/elektromos parkra a buszokat, hisz egy dizel busz is borzaszto sok kormot bocsat ki. De ugye ez sem megoldas, mert az rengeteg penzbe kerul, amit a BKV nem kepes kitermelni.
Ennel sokkal komplexebb, minden auto tulajdonost bevono fizetos dijakat kellene bevezetni, hogy az emberek ne hasznaljanak 20 eves, fel millio km-t futott, nulla biztonsagi kriteriumos roncsokat a dugoban araszolaskor korlatozas nelkul, ami mindenkit mergez, mert most ennyire olcso az autozas Mo-n. Igaz, akkor nagyon leterhelodne a BKV, de talan tobben vasarolnanak hybrid vagy elektromos autot, ami kevesbe karos egy famentes varosban.
Engem az dobbentett meg, hogy nemreg lattam egy magyar filmet, amiben BKV/auto felvaltva volt hasznalva egy csalad eleteben, es elhangzott ez a kiragadott parbeszed: ‘figyelj a benzinre, mert a multkor is mi tortent?! – nem lesz baj, sok van meg benne, ugy 70 km-nyi.’
Gyakorlatilag ennyire olcso ma az autozas Mo-n, hogy megengedheto csupan ennyi uzemanyag lehessen a kocsiban, amivel gyerekeket szallitanak kulon orakra. Ahol en elek, eszembe sem jutna nem teletankolni a kocsit, mert az eves ado- es biztositasi dija annyi, mint a filmben szereplo auto erteke es 9 eves atlag autom van, csak az aranyok vegett.
Hagy zarjam azzal, hogy a cel ugyanaz, csak fontos hogy ne ilyesfajta kiskozossegi autos peldakon mutassuk meg hogy mi vagyunk a Foldert. Sokkal szebb lenne, ha mondjuk egy-egy adott auto kornyezetre karos kibocsajtasi adatait hasonlitanank ossze egy ‘elerheto’ zoldebb autoeval, vagy egy arra futo BKV-s busz adataival, aminek teljes kapaciatassal jar.
Szia! Szerintem ez a példa annyi kérdést felvet és annyi megközelítése lehet, hogy ebbe bele sem kezdtem… Engem ebben az esetben csak olyan nézőpontból gondolkoztatott el,hogy hol kezdődik a személyes érdekem és hol kezdődik a mások/közös érdek eltolódása az utóbbi felé? A személyes érdeken ugyanis még akkor is nagyon nehéz túllépni, ha tisztában vagyunk a közösség érdekeivel, magunk is részei vagyunk, de lemondással jár.
Nem tudom, hogy ezt írtam -e valahol, de nagyon megragadott az, amit nemrég egy kerekasztal beszélgetésen hallottam a Magnet Bank vezetőjétől. Azt mondta, hogy minden törekvésüket agyonlájkolják az emberek, de aztán mégsem ezt választják, mert az egyéni érdekük még mindig fontosabb, tehát az, hogy pl ingyen bankszámlavezetést kapnak. Úgyhogy el kell kezdeniük beszállni ebbe a versenybe, mert máshogy nem megy.