Belegondoltál már abba, hogy miért olyan olcsó az a fast fashion ruha, amit a boltban látsz? És abba, hogy ki készítette? Mert bizony, egyetlen ruhadarab sem a fán terem, hanem valakinek a munkája kellett hozzá. És azon gondolkoztál már, hogy az a rengeteg anyag, amit felhasználnak, hogyan készült? És azon eltűnődtél már, hogy mi lesz azzal a felfoghatatlan mennyiségű ruhával, amit nem tudnak eladni? Szerencsére egyre átláthatóbbá kezd válni a divat világa és ezzel együtt egyre több árnyoldalát ismerhetjük meg, ami nem azért fontos, hogy nyomasszon minket, hanem azért, hogy felelős döntést tudjunk hozni minden egyes vásárlásunkkal.
2720 liter víz. Egy felnőtt ember számára körülbelül 900 napra elegendő ivóvíz-mennyiség. Ennyi kell egyetlen pamutpóló előállításához. Egy farmerhez pedig a többszöröse. És akkor még nem volt szó a póló alapanyagának festésével vagy a farmernadrág koptatásával járó vegyszerekről. A ruhagyári munkások helyzetéről, ahogy arról sem, mi történik a bőrünkkel, ha ezeket a ruhadarabokat viseljük. Négy magyar grafikus a divatipar sötét oldalára hívja fel a figyelmet.
Hat évvel ezelőtt, 2013. április 24-én összeomlott egy nyolcemeletes épület Bangladesben. Több mint ezer ruhagyári munkás halt meg a balesetben és több mint 2500-an sérültek meg. Nem sokkal később megalakult a Fashion Revolution nonprofit szervezet Nagy-Britanniában, amelynek célja, hogy a vásárlók segítségével nyomást gyakoroljon a jelenlegi divatiparra. A Fashion Revolution ma már több mint 100 országban van jelen, 2017 óta Magyarországon is.
Idén a Fashion Revolution Hungary négy magyar grafikust – Karácsonyi Pankát, Perger Zsófiát, Sebők Orsit és Takács Évát – kérte fel, hogy szabadon alkotva meséljenek a divatipar sötét oldaláról. A Fashion Revolution Hungary számos esemény mellett ezzel a projekttel is csatlakozik a nemzetközi Fashion Revolution Week eseménysorozathoz, amelyet 2019. április 22. és 28. között rendeznek világszerte.
Karácsonyi Panka // Pankacreative
Panka főzős-természetgyógyász blogger, de alapvetően főleg art director, designer-grafikus-kreatív. Gyerekkora óta „kutatja”, mitől és hogyan működhetne zöldebben a világunk, a drasztikus megoldások helyett a racionalizálást és a minimalizmust preferálja valódi megoldásként.
„Egy darab új pólóhoz 2700 liternyi vizet pazarlunk el a közösből. Ezt a pazarlást nem engedhetjük meg magunknak. Rengetegen vagyunk, rengeteg jóléti túlzásban éljük a mindennapjainkat, akár úgy is, hogy nincs is meg rá a keretünk anyagilag, de a túlzott vásárlás drogfelhőjén lebegünk. Felesleges dolgokat veszünk zsákszámra, amelyek nem hoznak igazi örömöt. Átlagosan egy új ruha, cipő, bármi, két hétig okoz új, bizsergő, boldog izgalmat, utána hajtjuk is fel a következő zsákmányt. Ez a fajta hozzáállás sajnos nagyon nem tartható.
Ahhoz, hogy a határainkhoz mérten a legtöbbet tehessük a környezetünk védelméért, fontos racionalizálni minden új dolgot az életünkben. Legyen az egy cipő, telefon vagy akár a fent említett sima, egyszerű póló. Valóban szükségem van rá, fogom hordani minimum 2-3 évig? Ha minden egyes vásárláskor végiggondoljuk ezt, nemcsak a bolygónk élővilágának (ezzel együtt nekünk, a gyerekeinknek, az unokáinknak is), hanem a pénztárcánknak is jót teszünk. A megmaradt összeget pedig értékesebb dolgokra költhetjük.”
Perger Zsófia // Redheads
Zsófi a MOME-n végzett tervezőgrafikusként. Ispán Szilviával közös brandje a Redheads, amely alatt igyekeznek időtálló termékeket létrehozni minél kevesebb hulladékkal, minél természetesebb, fenntarthatóbb és etikusabb szellemben.
„Ahogy a vízszennyezés témájába jobban beleástam magam, eldöntöttem, hogy a grafikát kiegészítem az emberi munkaerő mérgezésére, illetve a munkakörülmények siralmas állapotára történő utalással is. Képem főszereplői a kínai gyári munkás és a természetes vízbe ömlő mérgező víz – utalva ezzel a textilipar, illetve a divatipar mérgező hatására. Vegyes technikát használtam, ami azt jelenti, hogy az alap kézzel, ceruzával készült, és ezt egészítettem ki digitális technikával. Felhasználtam a farmer felületét is. Beszkenneltem és kollázstechnikával létrehoztam különböző flekkeket a tér érzékeltetése miatt. Illetve egy nagyon áttetsző rétegen az egész képen látható a textil szövete. Ezek a rétegek azért fontosak, mert a probléma összetétele, egymásra rétegződése és szövevénye így jelenik meg grafikailag.”
Sebők Orsi // Imelda Green
Az Imelda Green név mögé bújó Sebők Orsi akvarell-illusztrációkat készít, miközben laikusokat és művésztársakat egyaránt alkotásra buzdít.
„Tudtad, hogy a kedvenc farmered előállításához 7600 liter vízre van szükség? Ebben benne van az a vízmennyiség, amely a gyapot termesztéséhez szükséges, illetve a gyártási költség. Miközben mesterségesen igyekeznek elérni a menő koptatott hatást, 5 különböző nehézfém jut a helyi folyókba – ráadásul olyan helyszíneken, ahol a szárazság miatt az édesvíz létkérdés. Emellett a gyapottermesztéshez használt növényvédő szerek egy része szintén az élővizekben végzi. Ha még beleveszed a mosást is, egy farmer élettartama alatt mintegy 8000 liter vizet fogyaszt. Hány farmered is van?”
Takács Éva // Buborekk
Vica már a kezdetektől a környezetvédelem és a vegán életmód témakörére fekteti a hangsúlyt rajzain és blogján.
„A divatipar az egyik legtöbb szemetet termelő iparág. De még ennél is meghökkentőbb, hogy nemcsak a Földünkkel, de a rajta élő embertársainkkal is milyen hihetetlen kegyetlenséggel bánnak a legnagyobb cégek. Általában a munkáimmal igyekszem pozitív szögből, humorral megközelíteni a problémákat és a megoldásokat felajánlani, nem pedig céltalanul hőbörögni. De vannak olyan dolgok, amelyekre az ember – természetes – reakciója a düh. Szeretnék egy olyan világban élni, ahol magától értetődő, hogy tudom, kik és milyen körülmények között, mennyiért készítették a ruháimat.”