Gyakran rájövök, hogy egy dolog nagyon hiányzik a mindennapjaimból: a kézzel fogható dolgok elkészítésének öröme. Szuper munkám van, hiszen egész nap változatos tartalmakat gyártok az internetre, emberekkel kommunikálok a social media felületeken, azonban amit létrehozok ma, az holnapra már feledésbe merül és leváltja egy újabb kampány, egy újabb poszt. Ezzel szemben rendkívüli büszkeséggel tölt el, ha ránézek a tornazsákra, amit nemrég varrtam a Vágj bele workshopján, pedig nem egy nagy teljesítmény, nem is lett tökéletes, mégis örülök neki.
Lehet picit hazudtam a címben, mert ha jól emlékszem, az általános iskolai technika órán volt olyan rész, amikor egymás után mindenki egy kicsit kipróbálhatta a varrógépet, tehát ültem már előtte 🙂 Azonban gyakorlatilag soha életemben nem varrtam még, és ezzel szerencsére nem voltam egyedül a kezdő workshopon. Nagyon örültem a meghívásnak, mert szeretek új dolgokat tanulni, és bár nincs olyan célom, hogy mostantól kezdve rendszeresen varrni fogok, szeretnék megpróbálkozni majd például egy szoknya megvarrásával.
A helyszín a belvárosi PinkPonilo volt, ami egy közösségi varroda. Öten voltunk a barátságos hangulatú workshopon, amit Kovács Dóri és Csekő Lilla tartott. Ők természetesen eléggé otthonosan mozognak a varrógépek világában, hiszen Lilla a Purple Turtle Bag tervezője, míg Dóri egyedi ruhákat készít. A lányok először megmutatták a varrógép működését, majd egy kis anyagdarabon kezdhettünk el gyakorolni. Kicsit ismét iskolásnak éreztem magam és bevallom, nem tudtam, hogyan lesz ebből tornazsák a végére, de az iránymutatásukkal egészen hamar belejöttem a varrásba.
A szabást előre megcsinálták, de azért ennek rejtelmeibe is beavattak minket, majd nekieshettünk az anyag beszegésének és megmintázásának. Mindenki maga tervezhette meg, hogy milyen színeket és mintákat szeretne a táskájára. Én egy rózsaszín cérnával dolgoztam, ami jól illik a világoskék anyaghoz.
Bár a varrás maga nem egy olyan bonyolult és évekig tanulandó művelet, mint ahogy azt korábban hittem, a négyórás workshop vége felé eléggé elfáradtam a folyamatos koncentrációban, ami érezhető volt abból, hogy elkezdtem hibát hibára halmozni, például összevarrtam véletlenül a táska két oldalát. De ez itt belefér, senki nem nézett rám úgy, hogy de béna vagy, sőt, igazából mindenki támogató és kedves volt, és a végén nagyon szép táskák születtek. Ami pedig nagyon fontos, nem csak hasznos dolgokat tanultunk és a fotókon jól mutató tornazsákot készítettünk, hanem teljes mértékben használható is, amiről szerintem senki nem mondaná meg, hogy én varrtam, amikor először ültem varrógép elé.
A zsákok elkészülése után mindenki névre szóló oklevelet kapott, egy kis gombostű készletet, valamint egy hasznos varrási útmutatót, és természetesen a tudás mellett azt a lelkesítő kezdő lökést, hogy ezt is meg tudod csinálni. Nekem szuper élmény volt, ami igazán kikapcsolt és feltöltött, úgyhogy ha szemeztek kezdő vagy már haladó szinten a varrással, akkor jó szívvel ajánlom nektek a Vágj bele workshopjait!