Idén is eljön a rettegett három hét, amikor a nyáron bezár az ovi 🙂 Ne értsetek félre, imádok a fiammal lenni, de erre az időszakra fel kell készülnöm. Bár nem vagyok a folyamatos programok híve, valamit mégiscsak csinálnunk kell majd, ki kell találnom, hogy melyik nap, mit eszünk, plusz hogyan tudom anélkül végezni a munkámat, hogy a harmadik hét végére állva aludjak el a folyamatos éjszakázástól. Tavaly két hónapot csináltam így végig, eléggé emlékezetes maradt a számomra…
Ekkor került hozzám Kollár Borbála (Borarti) ma megjelenő könyve (igen, már a megjelenés előtt megkaptam online), amiben 40 ötlet van a gyerekekkel közös szabad alkotáshoz. Yesss, erre van most szükségem – csaptam a levegőbe örömömben, amikor belepörgettem. Az ötletek jelentős része egyébként ismerős volt, és sok hasonlót csináltunk már eddig is, viszont hajlamos vagyok megfeledkezni róluk és amikor eljön az unalom pillanata, akkor azt sem tudom, hová kapjak és általában a festésnél lyukadunk ki.
Fegyelmezett feladatok helyett szabad alkotás
Nálunk festékfoltos a fal Dávid asztalánál, ami egyáltalán nem zavar, mert ez a szabad alkotás egyik következménye 🙂 Szerencsére elég kreatív apukája van, aki már korán megmutatta neki, hogyan tud saját kezűleg elkészíteni jelmezeket, díszeket, ezért gyakran hangoztatja nekünk, hogy bármit meg lehet csinálni. Mármint, mi bármit meg tudunk csinálni neki, ő még kicsi ehhez, de lelkes megfigyelő és segít, ahol tud.
A könyvben található ötletek és a módszer 3 fő pillére az újrahasznosíthatóság, a természetvédelem és a környezettudatosság. A feladatok különböző nehézségűek és tematikájúak (lakásdekoráció, jeles alkalmak, ünnepek, utazás, étkezés stb.), kicsiktől a nagyobbakig (3-tól 14 éves korig) ajánlottak, szülői segítséggel vagy anélkül is elkészíthetők.
Az évek alatt azonban felismertem azt is, hogy ez az élmény, az akaratlan alkotói attitűd nem állandó. Észrevettem ugyanis a saját gyerekeimen és másokén is, hogy egyre inkább eltűnik ez a velük született készség, és ez egyre fiatalabb korban következik be. A rájuk ható környezet, az elvárások, a megfelelések eltántorítják őket a saját világuktól, elfelejtenek önmaguk lenni. Persze a gyerekeinknek teljesen természetes, hogy ebben az új, erősen digitalizálódott világban éljenek, barátkozzanak, játsszanak. Ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni a problémákat is, hiszen nagyon nagy és felgyorsult az információáradat, amit naponta kapnak. Azokat az ingereket, amik érik őket, ideális esetben sokkal lassabban kellene feldolgozniuk. Ebben a világban nagyon nehéz elmélyedni egy-egy tevékenységben, szemlélődni és megérteni azt. Pedig az elmélyülés fontos lenne ahhoz, hogy megtanuljanak önállóan problémát megoldani a saját elképzeléseik és terveik alapján.
Emlékszem, hogy kezdetben kicsit rajzóraszerűen álltam hozzá a Dáviddal közös alkotáshoz. Aztán rájöttem, hogy ezt legalább annyira utálom most, mint gyerekkoromban utáltam a rajzórákat, a szabad alkotás viszont mindig sikerélményt ad és persze rengeteg vidám pillanatot. Kézzel festeni, érinteni, tapogatni, ez a katarzis része egy gyerek számára. Nekem pedig az, ha látom, hogy az amúgy háztartási feladatra használt dolgok új értelmet nyernek a kezei között. Ezért készítettünk a könyv ötlete alapján egy “felturbózott” só-liszt gyurmát, amihez minden megvolt itthon a konyhában.
Ami biztosan kell hozzá:
– egyharmad rész só, kétharmad rész liszt
– kis olaj és citromlé
– víz
Ezeket alapvetően érzésre keverte össze Dávid a segítségemmel, próbáltuk addig adagolni apránként a dolgokat, amíg tökéletes állagú lett a massza.
Ami “kreatívan” kell hozzá:
– valamilyen természetes színező (mi curry porral tettük sárgává a gyurmát)
– bármi, amit bele lehet nyomkodni például bab, borsó, lencse, rizs, botok, levelek, kavicsok stb.
Illatos, jó megfogni, szép és akkor sem estem volna kétségbe, ha belekóstol. Imádtam nézni, ahogy elvan vele és komoly szakértelemmel rendezgeti a “díszeket” a gyurmán! Örülök, hogy van egy könyv, amit bármikor elő lehet kapni egy szuper ötletért, akár lépésről lépésre követni a leírást vagy csak egy kis ihletet meríteni ahhoz, hogyan lehet a legegyszerűbb dolgok segítségével varázslatos világot teremteni magunk köré!
Kollár Borbála – Alkoss szabadon című könyvét keressétek a könyvesboltokban vagy a Borarti oldalon.