Az élet egy picike lakásban gyerekkel

Amerikában igazi divat mostanában aprócska otthonba költözni a többemeletes, hatalmas házak helyett. Leginkább az ennek az oka, hogy az emberek egy része nem szeretne azért eladósodni egy életre, mert a társadalmi elvárások miatt megvett egy nagy házat. Nincs hitel, olcsóbb a fenntartás, ezáltal egy szabadabb, rugalmasabb életet biztosít nekik. Az pedig már csak a beköltözés után derül ki, hogy miként változtatja meg a hétköznapokat és a kapcsolatokat. Jó bulinak tűnik gyerekkel beköltözni egy 20-30 négyzetméteres otthonba, de azért kíváncsi lennék, hogy milyennek tartják egy év múlva.

Mi egy picike, másfél szobás, nagyjából 40 négyzetméteres lakásban élünk. Imádjuk! Ugyanakkor a rengeteg szerethető tulajdonsága mellett ennek is megvannak a hátulütői. Hét év kislakásozás után elmondhatom, hogy ez sem fekete vagy fehér, a legjobb az arany középút.

Egy másfél szobás, picike lakás tökéletesen elég egy vagy két embernek, gyerekkel viszont már kezdjük kevésnek érezni, ráadásul az elrendezése sem a legjobb. Ugyanakkor én egy száz négyzetméteres nagypolgári lakásban nőttem fel, ami gyerekként olykor kifejezetten ijesztő volt. Ha például valami zajt hallottam a folyosóról, féltem kimenni a hosszú és rémisztőnek ható előszobába, hogy megnézzem, mi történik. Ha anyukám a lakás egyik végében lévő konyhában főzött, teljesen el volt különülve tőlünk, akik a nappaliban játszottunk.

Szeretnénk nagyobb lakásba költözni, ezért mostanában sokat gondolkoztam az igényeinken. És ez a legfontosabb tanácsom, ha lakásvásárlás vagy lakásbérlés előtt állsz: gondold át az igényeidet, a szükségleteidet és csak azért ne vegyél meg egy nagy otthont, mert anyagilag megteheted! Tudd, hol van az elég és akkor boldog leszel az otthonodban. A méreténél egyébként is sokkal fontosabb a hangulata és a stílusa, ami ha téged tükröz, nyert ügyed van.

Miért szeretünk kis lakásban lakni?

• Könnyű tisztán tartani, gyorsan rendet lehet tenni.
• Olcsó a fenntartása.
• Kevés bútor fér el benne, tehát nem kell arra költenünk, hogy nagy tereket berendezzünk, felújítsunk.
• Mivel kevés holmi fér el benne, így pontosan tudjuk, hogy mivel akarjuk magunkat körbevenni és csak a fontos dolgok vannak itthon.
• Rengeteg kreativitásra ad lehetőséget, hogy kitaláld a megfelelő helykihasználást.
• Jól lehet benne kuckózni.
• A lakás bármelyik részén hallani lehet a másikat.
• Dávid folyton a szemem előtt van, nyugodtan tudok itthon lenni vele, mert nem tűnik el, amíg valami mással foglalkozom.
• Összehozza a családot, nem vonul mindenki külön szobába, hanem itthon együtt vagyunk.

Miért nem szeretünk kis lakásban lakni?

• A legkisebb rendetlenség is nagy rendetlenségnek tűnik.
• Miután Dávid elaludt, csak lábujjhegyen közlekedhetünk (persze az a fránya villa mindig akkor esik le a földre, amikor nem kéne).
• Mielőtt Dávid elalszik este, be kell sötétítenünk az egész lakást, még akkor is, ha nyár van és kint süt a nap este 10-kor is.
• Kevés a privát szféra. Este még telefonálni is ki kell menni a folyosóra.
• Kevés a tárolóhely, még akkor is, ha kevés a holmink. A porszívónk a hűtő előtt áll, a felmosó pedig a tűzhely mellett.
• Egy szobában alszunk mindannyian, de hamarosan ideális lenne Dávidnak egy külön szoba.
• A vendégek száma max 2 fő, azon felül fullasztóan szűkös a tér, és az asztalnál is nehezen férünk el.

Az álmom egy olyan lakás, ahol  a konyhán van ablak, a nappali és a konyha egy légtér, Dávidnak van külön szobája és egy kis erkélyre kivihetem a növényeimet. Ez a mi ideális arany középutunk 🙂 És számotokra mekkora az ideális otthon?