Arra gondoltam, hogy ne csak a sikertörténetekről beszéljünk, bár azok kétségkívül sokkal inspirálóbbak, mint az, hogy mi az, ami éppen nem sikerült. Azonban ez is fontos része a hulladékmentesebb élethez vezető útnak. Vannak emberek, akiknél azt látom (vagy csak ezt mutatják?), hogy minden nehézség nélkül, az élet összes területén profi módon valósítják meg azt, hogy ne termeljenek felesleges szemetet. Nálam ez az út közel sem ilyen sima.
Ha visszanézem az elmúlt egy évemet, akkor megveregethetem a vállamat, mert nagyon sok mindenben változtattam, ezerszer tudatosabb döntéseket hozok, mint korábban és beépítettem a napi rutinba olyan szokásokat, amikre korábban nem is gondoltam. Azonban van 3 terület, amin még dolgoznom kell. Ezek pedig a következők:
1. Pamutkorongok használata a sminkeltávolításhoz
Lelkesen vetettem bele magam az arctisztító pamutkorongok világába, de végül nem váltotta le nálam a vattakorongokat. Vagyis csak részben. Arctisztításhoz használok pamutkorongot, maszkok és krémek eltávolításához, de a sminkhez nem vált be. Minden folttisztítási igyekezetem ellenére foltos maradt, egy idő után a mosástól megkeményedtek és már inkább dörzsöltek, ráadásul néha úgy éreztem, hogy még szaguk is van (talán a benne maradt sminktől). Lehet, hogy ez attól függ, ki mennyire sminkeli magát… Én minden nap kenek fel alapozót, festem a szemöldököm és a szempilláimat, ráadásul viszonylag gyakran használok piros színű rúzst. Ennek ellenére nem adtam fel az átállást a pamutkorongra, de valahogy több megfontoltságot igényel a dolog (és egy jobb folttisztítót).
2. Vászonzsákok használata a pékáru vásárláshoz
Tökéletesen megy az, hogy mindig van a táskámban 1-2 nagyobb vászonzsák a bevásárlásokhoz. Ha zöldséget szeretnék venni, akkor azok is csomagolás nélkül ebbe a nagy zsákba kerülnek, vagy célirányosan megyek a piacra és viszek magammal kisebb zsákokat. A pékáruról viszont mindig megfeledkezem. Nem tudom, hogy pontosan miért van ez, de rendszeresen a bolti papírzsákokban landolnak és akkor döbbenek rá, hogy már megint nem hoztam magammal külön zsákot ezeknek. Szóval ezen még dolgoznom kell.
3. Intimkehely
Komolyan mondom, hogy szerintem ez a világ legnagyobb találmánya a mosogatógép óta, és mégsem sikerül átállnom rá. Megvettem a Lady Cupot és hónapok óta nézegetem, maximum itthon használom, de a lakást már nem merem így elhagyni. Viszont annyira szeretnék véget vetni a tamponvásárlásaimnak, hogy nem adom fel a váltás gondolatát és remélem, hogy hamarosan sikerről számolhatok be nektek 🙂
Hát így néz ki az én sikertelenség listám. És a tiéteken mi szerepel?
11 hozzászólás
Az intimkehelyre sztem megéri időt fordítani, utánaolvasni,mert ha megtaláltad a neked legjobban illőt, akkor nem lesz para az utcára mentés. Miért nem mersz vele elindulni? Ha nem szivárog otthon, akkor kint sem fog. Ha meg szivárog,akkor gyakorolni kell a technikát / másik típus lesz a nyerő neked, mindkettő időigényes. Fb csoportban rengeteg infó van erről
Ugyanígy gondolom, egyszerűen nem épült még ki a komfortérzetem. De nem adom fel, mert közben tényleg szupernek találom!
Nekem egy évbe telt az intimkehellyel barátságba kerülni. Nem erőltettem, ha nem volt energiám-kedvem hozzá, aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy megszoktam, könnyen kezelem és biztonságban érzem magam vele. 🙂
Úgy érzem, velem is valahogy így lesz ez 🙂
A pamutkoronggal én is ugyanígy jártam:( Kibolyhosodtak és kemények lettek, szemkörnyék közelében már fájt a használata. Úgyhogy nem tudom, mivel válthatnám le a vattakorongokat. Lehet, hogy régi, puhább pamutból készült pólókat fogok szétvagdosni, és azzal próbálkozom.
Nekem a vászonzacskó használata okozott mindig problémát. De mostanában egyre többet olvasok a műanyag használat visszaszorításáról például ezt a cikket is a napokban találtam: https://tudomanyplaza.hu/a-muanyag-hulladek-felszamolasa/ Azóta jobban figyelek és mindig van nálam egy vászonzacskó vásárláskor.
A kehellyel pont úgy voltam, mint Kata. Egy év kellett, mire megtanultam jól használni. Én mindig használok mellette pici mosható betétet, az biztonságérzetet ad (ami tampon mellett is kellett). És személyre is kellett szabnom a Lady cupomat. Csak kifordítva tudom használni, hiába vágtam le teljesen a szárát, nagyon zavart.
Nekem is szaguk lett, amit nagyon forró perkarbonátos áztatással sikerült kiszedni. De már nem vesződöm vele, csak bemaszírozom az arcomba a lemosót és öblítem. Nekem az ImseVimse frottír korongja vált be, ami nem keményedik, de frottír révén gyengéd hámlasztásra is jó.
Nekem egyébként a méhviaszos csomagolók nem váltak be. De fekete korongokat is láttam már. 😉
Szia! Nagyon hasznos tapasztalatokat írtál, most is és az előző kommentben is, köszönöm 🙂
Helló, én mindig mensi parás voltam, így én a kehely mellett mosható betétet is használok, ha úgy mozdulok ( rohanok vagy mászok a két gyerek után) még egy erős napon is van egy plusz védelem. Nekem ez ad biztonságot,és csak azt bánom hogy nem évekkel ezelőtt álltam át ezekre.
Bár nem természetes anyag,de újrahasznosítás címen a polár anyagok szuper sminklemosó korongok. Felvágod a régi szakadt akármit, a széle sem foszlik, puha, jól kijön belőle a folt, főleg ha foltbarát a színe ☺️
A bevásárló zacskokkal mi is küzdünk, de betuszkolom a párom zsebébe a bevásárlás napon, így nagyobb az esély arra, hogy használja.
Az én személyes ” kudarcom” hogy nem mosipelust használtam/ használok. De szárítógép nélkül esélytelennek látom.
Szuper a bolg ☺️
Szia Márti! Mindig úgy örülök, amikor valamelyik régebbi bejegyzéshez érkezik komment 🙂 A mosipelussal utólag én is így vagyok, bár amikor még pelusos volt a kisfiam, akkor fel sem vetődött bennem, közben igen, de akkor már nem akartam váltani. Amúgy én úgy tudom, hogy rengetegen szárítógép nélkül csinálják, talán csak elsőre tűnik kivitelezhetetlennek anélkül.
Szép napot neked!
Andi